Égi gondviselés?

Égi gondviselés?

Igazság az, hogy személyes témákat aligha szoktam érinteni, mondhatni direkt. Nem szeretem kiadni saját magam. Ez egy online tér, amit bárki, bárhol láthat/olvashat. Nincs ráhatásom semmire, ami történik, történhet, akár egy írásom kikerülése által. Sokat szoktam gondolkodni nem véletlen azon, hogy mi kerüljön ki és milyen megfogalmazásban. A hitet aprólékosan kezdtem tárgyalni pár írásomban. Mindenki eltudja dönteni miben és kiben hisz. Biztosra veszem vannak olyanok, akik azt az eszmei értéket követik, mint én, de olyanok még sincsenek, akik meghatározás nélkül alkotnak rendszert a hitükben. Az én vallásomnak, hitemnek nincs neve. Nem vagyok istenhívő, sátánista, jehovista, buddhista és egyéb jelzőjű. Olyan világban hiszek, ami nem kézzel fogható, mégis valós jelekkel kommunikál. Mélyen belemenni ebbe nem akarok, de a sztorimhoz nagyban hozzájárul ez a kis bevezető. Ugyanis most nevezzük égi gondviselésnek azt, ami jelet küldött és én nem hallgattam rá.

2 sztorim van, ami elgondolkodtató:

1) Betörés

2012-ben betörtek hozzánk. Röviden, annyi történt, hogy berúgták a kaput, a kutyám elzavarták és megrongáltak dolgokat. Elvinni nem sikerült nekik semmit, de kár nem kevés létrejött. Legnagyobb hiba, amit tettek, hogy elzavarták, bántották a kutyám. Lelkemben a történtek olyan sebet hagytak, hogyha velem szembe állnának a tettesek... Kegyelmet nem kapnának (részletekbe nem megyek...). Mégis jobbik eset volt, mintha megmérgezik, mint az utcába pár kutyát.
Lényeg az előzményben rejlik. Mielőtt elindultunk itthonról, úgy búcsúztam a kutyámtól gyerekként, hogy legyél jó, vigyázz magadra és NE MENJ MESSZE. A kulcsszó! Éreztem baj lesz és nem hallgattam magamra, jelre. Este mikor történt a baj már "szarul" voltam és véletlen pont a buliból felmentem a szobába, ahol a mobil volt, mikor szomszéd hívott...
A csoda mégis utolért, mert 10 nap múlva előkerült sértetlenül. Addig a játékával aludtam végig sírva el és éjt nappallá téve kerestük. Aznap már tudtam, éreztem hazajön és vártam lélegzet visszafojtva a percet. Álmomban láttam párszor jól van az eltűnt időben. Sőt, azt is tudtam merre kell keresni városon belül, nem épp közelünkben. Érdekes, fájdalmas élmény volt, ami nagyon nagy tanulságot jelentett későbbi életemre!

2) Buli

Ami az ötletet adta az íráshoz, az pedig a szombati bulis esténk. Szombaton kinéztünk reggel magunknak egy bulit, ami nyitott térrel is rendelkezik, de benti rész is akad. Estére tudtuk esőt mond, de az nem zavart minket. Napközben jegyet akartunk venni, de éreztem nem kéne, anyum is mondta inkább helyszínen, végül maradtam annál barátnőmmel, kihúztam az időt. Este készültünk, megjött a vihar. Folyamat tépelődtünk ne menjünk, de valamiért nagyon akartam/tunk, aztán mégse, közösen megegyeztünk ne menjünk. Végül is, de megyünk. Hív barátnőm nincs pénze... Mondom neki kifizetem. De ne. Mondom kifizetem. Ne. Jó mégis. Elhuzavonáztuk... Megyünk.
Esett, de semmi jelentős. Elindultunk. Beérve Pestre már örültünk buli lesz. AHA. Első lépésem térdig érő vízbe vezetett. Cipő le, zoknit ki zsebbe, cipő vizesen fel. Gondoltam na most kéne haza menni, mert túl sok a jel. Persze, hogy leszartam, mentem előre. Csurom vizesen odaestünk. Közölték kanyar vissza, mert offolták a bulit...
Enyhe idegbajjal mentünk buszhoz. Utolsó vonatot elérjük futni kellett vissza állomásra. Barátnőm sárba süllyedt bokáig. Már csak nevettünk. Éppen csoda folytán elértük a vonatot, mire mondtam, még jó, hogy korábban mentünk, mert ott ragadtunk volna kint esőben reggelig. Előre elhangzott mondat volt tőlem napközben ilyesmi. Hazaérve beestem ágyba és röhögtem.
Önmagában is mi hülyeségünk áldozatai lettünk. Ötven jel érkezett, hogy ne menjünk el, de csak azért is mentünk.. Többféle verzióban akartak megállítani, de önfejűen tanulhattuk meg a hibánkat. Tanulságos volt az este! Máskor hallgatni fogok ezekre, mert okkal voltak tudom. Az más kérdés védtek e ezzel vagy pont eltántorítottak valamitől. Remélem nem utóbbi. :D (lemaradtam a nagy ő-ről-tuti idegbaj-viccelek-kellett a poén a komoly téma végére!)

Remélem érdekes, elgondolkodtató írás volt számotokra és odafigyeltek majd! :)