Közgazdaságtan - Pénz és bankrendszer
Hatodik tételem a pénz és bankrendszer voltak. Röviden, vázlatolva most ezt olvashatjátok ma. Nem túl izgalmas azoknak, akik nem tanulnak közgázt, de szerintem érdemes átolvasni anélkül is, hogy tanulnod kéne iskolába! El akartam térni picit a koronától végre.
Pénz és bankrendszer
1. Pénz kialakulása
Pénz olyan általános csereeszköz, amelyet mindenki elfogad és felhasználható bármely termék megvásárlására, szolgáltatás igénybevételére. A felesleg keletkezése megteremtette a csere feltételét, továbbá szükségességét. Kiemelkedtek idővel olyan csereeszközök, amik általánosak.
földművesek - gabona
pásztornépek - marha
halászok - kagyló, gyönggyel fizettek, míg mások sóval, dohánylevéllel.
Yap-szigeteken a cserét lyukakkal ellátott kőkorongok közvetítették. A Fé érmék a 80kg-os súlyt, 4 méter átmérőt is elérték. Egy közepes méretű egy Yap nővel volt egyenértékű, míg egy nagy kenuval.
- négylábú állat is pénzként funkcionált
- munkamegosztás által később a kézmű ipari termékek lettek azok
- rabszolgatartó társadalomban a rabszolga jelentette a pénzt
Egy idő után ércpénzek jelentek meg. Fizikai adottságuk miatt lettek fizetőeszközök, mert tartósak, egyneműek, oszthatóak, tetszetősek voltak. Dénárok, obulusok az Árpád-házi királyok korába volt. 11-13.sz.-ban vert magyar pénzek. A kivételt a bizánci mintára készült rézpénzek jelentették.
Pénzhelyettesek is megjelentek például a váltók, bankjegyek, papírpénzek.
2. Pénz funkciói
Közvetíti a termékcserét, forgalmi eszköz.
Értékmérő: lehetővé teszi az áruban és pénzben lévő érték összemérését.
Modern pénz esetében értékarányokat tükröz az ár.
Fizetési eszköz áru mozgásról elszakadó pénzmozgás.
- adózás
- hitelek
- zsebpénz
- családi pótlék
Kincsképzés, felhalmozás arany alapú -> aranypénzrendszer.
Világpénz, nemzetközi elszámolások eszköze.
A pénz funkciói:
- Értékmérő: amikor egybevették az áru és az aranypénz értékét.
- Forgalmi eszköz: fontos, hogy a pénz és árumozgás egy időben történik.
- Kincsképző és felhalmozási eszköz: aranymennyiség átmenetileg felesleges volt, ezért kicsapódott a forgalomból.
- Fizetési eszköz: áru és pénzmozgás időben elkülönült egymástól, a pénz mozgása önállósult (pl. munkabér). Megjelentek erre a váltó és klasszikus bankjegyek.
- Világpénz.
- Értékarányokat tükröző funkcióként váltja fel az értékmérőt.
- Forgalmi eszközt a mai pénz is ugyanúgy betölti, mint az arany.
- A mai pénz világpénz tartalma megegyezik az aranypénzzel.
Valuta
A valutaárfolyam, amely egységnyi valuta ára meghatározott helyen és időpontban egy másik ország valutájában kifejezve.
Deviza
Külföldi fizetőeszközre szóló követelés vagy fizetési ígéret.
A pénz kialakulás 4 szakasza:
- árupénzek (marha, só, kagyló...)
- aranypénzrendszer első szakasza
- aranypénzrendszer második szakasza, pénzhelyettesítők jelennek meg
- modern hitelpénzrendszer.
3. A bankok kialakulása
A középkori városok vásárain, kereskedő helyein működő pénzváltókból alakult ki. Különböző városállamokban eltérő pénznemek voltak. Lombardiában a kereskedők pénzének átváltását, megőrzését az aranyművesek végezték. A pénzváltás a pénzváltó padon történt, melyeknek olasz megfelelője a banco és innen ered a bank elnevezés. A pénzváltók a pénz őrzését is vállalták, amelyért díjat számítottak fel. A náluk elhelyezett értékmérő igazoló papírt adtak ki. Gyakran előfordult, hogy az őrzött pénzt, magas használati díj ellenében kikölcsönözték. Ebből származó haszon miatt később a pénzváltók már őrzési díjakat kínálva ösztönözték ügyfeleiket letétek elhelyezésére. Így a kezdeti letéti ügyletből kialakultak a betéti ügyletek, majd hitelügyletek. A gazdasági fejlődés során foglalkozási ággá vált a pénzzel való foglalkozás. Az első bankok az itáliai városokban nyíltak XII. sz.-ban. Hazánkban XIX. sz.-ban jelent meg. Széchenyi felvezetésére Fáy András 1839-ben létrehozta a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet. 1841-ben jött létre a pesti Magyar Kereskedelmi Bank.
4. Bankrendszer
Egy ország bankjainak, pénzintézeteinek összességét bankrendszernek nevezzük.
A bank olyan üzleti vállalkozás, amely teljes körű pénzintézeti tevékenységet végez az ügyfélkör korlátozása nélkül.
a) Központi vagy jegybank: szabályozza a forgalomban levő pénz mennyiségét.
b) Kereskedelmi vagy üzleti bankok: betétgyűjtéssel, hitelezéssel, számlavezetéssel foglalkozik.
c) Egyéb pénzintézetek: segítik a pénzforgalom lebonyolítását. (értéktőzsde, takarékszövetkezet...)
Egyszintű bankrendszer
1948-1987-ig működött. A központi bank mellett Beruházási Bank, Külkereskedelmi Bank, Országos Takarékpénztár működött. A Magyar Nemzeti Bank látta el: bankjegy kibocsátást, hitelnyújtást, valuta és devizagazdálkodást, vállalatok számláinak vezetését és azokon a fizetési forgalom lebonyolítását.
Kétszintű bankrendszer
Lényege, hogy a jegybank és az üzleti banki funkciók intézményesen elkülönültek. A központi bank a kereskedelmi bankokkal és pénzintézetekkel áll közvetlen kapcsolatban, a gazdálkodó egységekkel az üzleti kapcsolatot a kereskedelmi bankok és pénzintézetek tartják.
5. Az üzleti bankok feladatai:
- betétgyűjtés
- hitelnyújtás
- pénzforgalmi szolgáltatás
6. Pénzforgalom fajtái:
- készpénz (érme, bankjegy)
- készpénz nélküli (bankszámla: pénzforgalmi, határidős betét, hitel, tőke)
7. Pénzkímélő fizetési dolgok:
- bankkártya
- hitelkártya
- klasszikus csekk
- utalvány
0 Megjegyzések