Célok 2021

 Célok 2021-re, megváltozott élet

2020-ban volt pár fogadalmam, amit sikerült elérni, így vettem a fáradtságot arra, hogy 2021-re is csináljak egy listát. Egészen szépen haladtam vele, 1-2 régebbit újra felírtam, hátha ez az év lesz, amikor sikerül javítanom bizonyos dolgokon, hogy szebb jövő elé nézek. Aztán tudjátok beüt a ménkű és újratervezhetsz csomó mindent. Egy kis life update kíséretében nézzük meg miket gondoltam ki erre a csodás páratlan évre. (párosak nekem jobban sülnek el, így egész decemberben stresszeltem magam mit hoz 2021)



1. Legfontosabb fogadalmam az egészségem rendbetétele volt. 6 éve lefogytam vékonyra és nem tudtam hízni. Ez a gluténmentes életmód nem betartásának a hozadéka gondoltam elég sokáig. Aztán leálltam velük teljesen 1-2 éve és nem változott semmi, csak kicsit jobb lett a közérzetem. Nehéz volt betartani, de valahogy sikerült. Egészen októberig nem is filóztam azon valami komolyan nem stimmelne nálam. Fogytam folyamat ebben az időben, de bíztam benne, hogy szokásos ingadozás, majd felmegy vissza, mint eddig. Aztán nem. Októberben azt hittem viccesen terhes lettem, okom nem volt rá, hisz annyira figyelek, de mi más magyarázná a folytonos hányásokat, hasproblémáim, kimerültségem. Hát nem az volt. El kezdtem egy kis idő után gondolkodni vajon mi más lehet. Anno volt bajom legelején az egész gm történetnek a laktózzal, tettem 1 hét próbát és kiiktattam a tejeseket. Jól lettem semmi hányás, semmi baj, csak az 5 napig múló előző panaszok, aztán megszűnt minden rossz. Aha, ez lesz, mondtam. Megvettem minden laktózmentes tejterméket és boldogan fogadtam meg, hogy ha ennyi ezt könnyen kezelhetjük... Új pofára esés! Megint rövid idő alatt elkezdődtek a panaszok. Enyhe kétségbeesés. Mi a baj, de komolyan? Hiszen, amikor nem ettem semmit tökre jól voltam! Szerintem ti is sejtitek mi lesz itt a lényeg, ha figyeltetek. 

Mondta a párom tömegeljünk. Csont soványra fogyva én csak támogattam az ötletet, de mondtam neki régen próbáltam nem hatott soha. Sőt, fogytam tovább. 

Jött egy nap, amikor leültem számot vetni mi történt az elmúlt időben, írtam a naplóm és észbe kaptam. Hiszen 1 hétig nem ettem, elmúlt, jól voltam. Basszus... - mondtam hangosan. NEM BÍROM A TEJTERMÉKEKET, hiába laktózmentes az tej!!! Mióta az eszemet tudom szívok a súlyommal és komoly, lehet végig ez nem vezetett előre...? Itt jön az, hogy kicsit leírjam mi is volt pontosan a panaszom: hányás (éjjel-nappal, nem folyamatos, ha ettem tejterméket, utólag rájöve), nyomás a hasban/fájdalom, égett a gyomrom pokolian, nem szívódtak fel a tápanyagok, fogyás, energiahiány, depresszív hajlam, kialvatlanság vagy éppen túlalvás. Kihatott mindennapjaimra erőteljesen. 

Január egy teljesen új kezdet volt. Karácsonyi csokikat, Nutellát már csak néztem és nyáladzottam rá, de messzire kerültem. Nagyon nehéz volt! Mindent olvasok, mint a gm elején. Én főzök-sütök, mert meg kell szoknia a környezetemnek már az új életmódomat. Minden vegán szinte, persze húst eszek, csak kell rizstej, szója joghurt és effélék, hogy legyen mit ennem. Teljesen más irányt vettem az étkezésemben, kicsit rosszabb, mint a gm önmagában, de ez van. El kell fogadnom, ugyanis dobpergés... Azóta, hogy elhagytam a gm és tejtermékeket, tömegelek 2 kg-t sikerült felszednem! Messze a cél még, de közelebb vagyok hozzá és motivál, hajt a célom. Sokan arra vágynak vékonyak legyenek, na én arra vágyok legyen valamit fogni rajtam és sportolhassam ki a testem. Vastagabb combok, formás fenék, nagyobb mell a súllyal vissza és nem csontok, csontok, csontok... Valaha jobban néztem ki, ma már árnyéka vagyok önmagamnak. Célom újra ragyogni és mindezt nem másokért, hanem magamért. 

2. Stressz kezelése. Mostanában rengeteg negatív ért. Egészségromlás, folytonos balhék, nem tudtam merre menjek előre, Shark Design bezárása, hogyan tovább. Sajnos semmi sem egyszerű. Nagyon szerencsés vagyok, eddig helyt tudtam állni és van egy nem remek, de jó párkapcsolatom, de egy remek férfival (ha nem csinál hülyeséget), akivel mindent megtudunk oldani. Egyszer a Covid miatt le kell küzdeni a szürkeséget, másodszor meg kell tudni oldani a bezártsági konfliktusokat is. Ez családi részen is igaz. Én ezekre és az önmagam utálata ellen próbálok haditervet létrehozni. Felírtam már, hogy mi ellen, mit lehetne tenni. Lehet lesz belőle poszt is, kitudja. Most eldőlt.. Fogok írni ezekről, mert segíthet, mint a nyíltságom is, hogy ne érezzétek magatokat egyedül bajokkal. :)

3. Leépítés. Múlt évben határoztam el én nem töröm magam többé. Annyiszor küzdöttem kapcsolatokért fent maradjanak stb. 2020-ban rájöttem egy barátomat se érdeklem. Nem írtam nekik és fél éve egyik se keresett élek-e még. Mindenkiről ennyit. Komolyan a macskám jobb barát ezeknél az embereknél.

4. Bármikor bármi megtörténhet. Pár napja jöttem rá én nem vagyok "halhatatlan". Velem is bármikor megeshet olyan, ami komolyabb egy kis zúzódásnál. Nem vagyok védve, vagyis de védve vagyok csak nem az előbbi szinten. Lényeg, ami érdekel téged az, hogy belerobbant a szemembe ragasztó. Páromnak a cuccát akartuk megcsinálni, de nem az ragadt össze, hanem az én szemem és fejem telibe. Azt a fájdalmat senkinek, amit az okozott. Mázlim volt, hogy sikerült szétnyitnunk és kimostam 5000%-szer, kamilláztam, mentőket felhívtuk (sokra nem mentem, de mondták hova mehetek, ha gondolom). Ez este volt. Nagyon fájt, de nem akartam rohangászni, ha nem muszáj. Tipikus öngyógyító vagyok, ahogy feltűnt már. Szakmát tévesztettem tudom. Míg más jajj semmi baja, kiröhög, mint a gm-nél és a többi, 5x lediagnosztizálok mindent előbb. Egyedül műteni szerveket nem tudok, de ha kéne lehet az is menne, de ilyet senki ne kérjen inkább.. :D 

Visszatérve a sztorihoz hajnalban extrémen fájt a szemem, így elhatározás irány be Pest, kórház. Mit ne mondjak hamar beértünk, nehezen megtaláltuk. Bemenve az egész kihalt volt, segíteni valahogy senki nem akart, így kisebb balhé után elértük a dokit, aki ügyeletben volt és őt mondták hozzá mehetünk. Kint azon filóztam tuti nem fogja érdekelni és elküld a fenébe, bunkó lesz. Szerencsére pozitívat csalódtam! Megnézte, gratulált, hogy minden ragasztót valahogy kiszedtünk (meglepte) és jó volt az elsősegély. Felírt cseppet, kenőcsöt és akkor már megnézte jó-e a szemem rendesen. 2 napba telt míg a fájdalom fogjuk rá elmúlt, nem teljesen, de jobb most a 4. napon. Már látok, de jobb szemre homályosabban még. Mázli nem vakultam meg, vesztettem el a szempillám, kiszedtem a hajamból és talán még a fullos látásom is újra a régi lesz. Mindenesetre megtanultam mindenre, mindenkor oda kell figyelni. Óvatosnak kell lenni és meg kell tanulni, amit csak lehet jól lekezelni, elsősegélyt megtanulni. Pániknak helye nincs, mondja egy pánikrohamos.

5. Kevés veszekedés. Mindenkivel visszafogni a vitatkozást, egymás csesztetését, teret adni a másiknak, lenyelni néha a dolgokat (persze, ha ő is ezt teszi-neeem vagyok makaacs na). Kell a kölcsönösség. Figyelni a másikra és nem adni okot a marakodásra. Több minőségi idő a másik féllel, beszélgetések, de nem orrfelhúzással.

6. Írás. Mivel vége a Shark Design-nak felszabadult időm, amit jóra szeretnék elosztani. Regényem vége még mindig sehol, tipikusan fiókos írónak készülök, ha így folytatom, aztán ha bemurdelek valaki megtalálja és híres lesz/leszek, kaszál. Sok filmet néztem köszönöm.. :D Lényegében igaz sajnos. Megy az idő és az álmom félretettem (gyerekkorit). 

Naplót azt naponta írom újra. Blogom nem igazán, de szerintem több bejegyzés fog ide is felkerülni és visszatérek a minőségi íráshoz, csak a bajom az, hogy pénzt várnának el tőlem, de ebből nincs, hobbi szinten ragadtam 2 éve már vagy 3 lett pont most, HÚHA BLOGSZÜLINAP!!!!! Na ezt ma megünneplem! 3 éves a blog!!! Woow, köszi, hogy velem vagytok, meghívlak titeket otthonotokba egy gyümilére, koccintsunk! <3 Első köszöntés: Első poszt! 

7. Munka. Párommal mindketten munka nélkül ragadtunk a S. D. nélkül. Pánikoltam is, hogy mi merre lesz és imádkoztam minden a lehető legjobb legyen. Meghallgattak egyenlőre. Igen én hiszek a támogatásban (látás megmaradás) és hálás típus is vagyok. Bár sokan lenéznek ezért, de sose érdekelt nekem megvan a tudásom és a többi mit számít. Néha még írtam is róla, de persze felszínesen. Munkára visszatérve szerencsésen megoldódott minden. Mindketten le tudjuk magunkat foglalni olyannal, ami boldoggá tesz. Én most megint grafikusi témával próbálkozok, mert rájöttem imádom ezt a részét az életnek. Nem profi vagyok, de pólóra és kiegészítőkre szívesen készítek mintákat, megtaláltam, ami nekem való munka. Ezen dolgozok, hogy találjak olyan cégeket, oldalakat, akik szívesen foglalkoztatnak ilyen téren. Más is van emellett persze. 

8. Függőségek elhagyása. Na igeeen. Le kéne szokni a cigiről. Tuuudom! Mégse jött össze az elmúlt pár évben... Más függőségem tudtommal már nincs, mert a csokit kiiktattam, valaki simogasson meg folynak a könnyeim....

9. Több szórakozás. Új programok: itthoni sorozatnézés (ezt egyedül-#énidő), közös filmezések, társas, kártyázás, kiülni beszélgetni, kirándulás, közös főzés-sütés, takarítás. Igen ezek is lehetnek szórakoztató programok, ha azzá tesszük őket. :)

10. Boldogság. Talán ez az a pont, ami a legnehezebb. Ezért tenni kell, de érzelmi szinten kell elérni, saját magunknak, kicsit döntés. Tudni kell, hogy pillanatnyi, amit másoktól kapunk! Pontosan ezért kell állandóan dolgozni rajta. Társas lényként, pedig másoknak is tenni érte, ha fontosak vagyunk nekik napról-napra.


Elfáradtam az írásba szerintem mára ennyi. Puszii :)

0 Megjegyzések