Közgazdaságtan - Alapfogalmak

Bővül a tételrész - Közgazdaságtan

Már röviden említettem, hogy szeretném feleleveníteni a rég tanult anyagaimat. A dajka tételeket szépen sorjában fel is tettem nektek a blogomra, 2-3 tétel maradt még vissza. Most viszont a régi gazdasági tételeimet halásztam elő, hogy újra szemügyre vegyem őket. Nem hibátlan tételek, lehet rajtuk mit korrigálni bőven, de alaptudásnak szerintem tökéletesek. Szerencsére nekem már csak "magamnak tanulás" címén jelenek meg ezek a bejegyzések, de nektek lehet újdonság és segítség. Én gazdaságtanból 4-esre érettségiztem, ezért merem feltenni nektek ezeket (dajkából 5-ös lettem). Remélem segítek nektek, érdekes lesz számotokra. Bele is vágnék az alapokba, első tételembe...

Közgazdaságtan alapfogalmai

1. Szükségletek

A szükséglet minden végső fogyasztás alapvető mozgatórugója, hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. A szükségletek több tényező által meghatározottak, ezek közül meghatározóak igényeink. Az igények a szükségletek sajátos kielégítésére irányuló konkrét vágyat jelentik, amelyek változnak, állandóan újulnak. A szükségleteinket a társadalom befolyásolja. Például: média, szokások.

a) Csoportosítás

Fontosság szerint

A lét fenntartása miatt az első a létszükséglet!

• élelem
• ital
• lakás
• ruházat

Második a kulturális szükséglet, mely kiegészíti, szebbé, jobbá teszi életünket.

• utazás
• koncert
• sport
• képzések

Harmadik a  luxusszükséglet. Emberek nemcsak egy része akarja kielégíteni egyszerűen szükségleteit, hanem az átlagosnál divatosabban, magasabb szinten törekszik erre.

• luxus autók
• luxus lakás
• gyémántok
• ékszerek

Kielégíthetőség szerint

Egy adott időpontban felmerülő igények összességét teljes szükségletnek nevezünk, melyek mindig meghaladják a kielégíthetőség mértékét.

Azokat a szükségleteket, amelyek a gazdaság adott fejlettségi szintjén már szinte mindenki számára kielégíthetőek; effektívek.

• óra
• rádió

Jelen vannak viszont olyan igények is, amely csak szűkebb népesség számára kielégíthető, a többségnek ez kielégíthetetlen marad, ennek a neve latens (rejtett) szükséglet.

• internet
• autó

Jellege szerint

Egyénibe tartozik, amely a személyes fogyasztás útján valósul meg.

• élelem
• ruházat

Társadalmi szükségletbe tartozik, hogy az egyén nem képes vagy igen gazdaságtalan lenne az egyéni formában történő szükséglet kielégítés.

• oktatás
• közúthálózat

2. Javak (jószágok)

A szükséglet kielégítésére alkalmas eszközök és szolgáltatások összessége.

• víz
• könyvek
• oktatás
• autó
• ételek

2 fajtája van: szabad és gazdasági.

Szabad: Természetben megtaláljuk, nem kell alakítani és korlátlanul rendelkezésünkre állnak. (levegő, víz, homok)

Gazdasági: A javak többségét emberek állítják elő a természet javaiból a termelés folyamatában. Ezek a szükségletek szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre. Gazdálkodni kell velük.

Tovább csoportosítva

Anyagi javak: Azok a jószágok, amelyek tárgyi formát öltenek. (bicikli, csoki, síléc)

a)Termelési eszközök: Új javak előállítására szolgálnak. (gépek)

b)Fogyasztási cikkek: Emberi szükségletek kielégítését közvetlenül szolgálják. (élelmiszer, cipő)

Nem anyagi javak: Szolgáltatások, nem öltenek anyagi formát. (színész, tanár, fodrász)

a)Anyag jellegűek: Meglévő dolgok szállítása, karbantartása, javítása.

b)Nem anyag jellegű: A szolgáltatást végző és a vevő közvetlen kapcsolatba kerül. (fogorvos-fogtömés, pedagógus-tanít)

3. Hasznosság

A javak tulajdonságainak hasznos összessége, valamint az a szükséglet-kielégítési fok, amit a fogyasztó a jószág elfogyasztásával nyer.

4. Szűkösség

A gazdasági javak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre a szükséglethez képest. Amennyiben bármiből többet akarunk termelni vagy fogyasztani, valamiről le kell mondani, azaz választásra kényszerülünk.

5. Termelési tényezők (erőforrások)

Mindazok az erőforrások, amelyeket a gazdasági javak előállításához használunk fel.

• a munka (munkaerő)
• természeti tényezők (erdők)
• tőke javak (épületek)
• vállalkozói tevékenység 

6. Gazdasági körforgás

termelés - elosztás - csere - fogyasztás --> újratermelés

• profit
• járadék
• bér

Gazdasági szereplők

• vállalat
• háztartás
• állam
• külföld

A gazdaság és társadalom fejlődéssel, a szükségletek fontosságának határai változnak. Megfigyelhetjük, hogy az alapvető és magasabb rendű szükségletek között nincs állandó határ. A korábban harmad vagy másodrendű szükségletek elsőrendűvé váltak és újabbak is keletkeztek. Az egyes embereknek a társadalomban elfoglalt helye, a jövedelmi viszonyok, a fogyasztási szokások, a földrajzi helyzet és az éghajlati viszonyok is befolyásolják a változást.