Hogyan képzelem el a karácsonyt?
Nagyon érdekes érzés megírni ezt a bejegyzést. Mert kicsit olyan, mintha a regényem egy részét írnám. Valljuk be fantázia világot fogok teremteni ezzel, mert sajnos a való életben nem így mennek a dolgok. Próbálok mégis a realitások talaján maradni, amennyire lehet.
Karácsony első napja 24.-e
Reggelt már azzal kezdeném, hogy egy forró csoki, rengeteg tejszínhabbal, egy plusz óra lustálkodás, ébredezés. Délelőtt szüleimmel megsütném a sütiket és megfőzném az ebédet. Több féle extra fogással készülnék. Délben egy közös ebéd keretében leülnénk enni és beszélgetni. Közben karácsonyi zenék szólnának a háttérben, miközben elővesszük a csodás műfenyőnket. Előkutatnánk a díszeket hozzá és neki kezdenénk a fa feldíszítésének. Eközben teli enném magam szaloncukorral és csokikkal, sütikkel. Gyönyörűen feldíszítenénk a fát, énekelnénk fahangon és jókat nevetnénk. Ha készen lenne a faállítás, utána jöhetnének az ajándék csomagolások. Mi közösen csináljuk már ezt és nagyon élvezem felnőtt fejjel. Jobban, mint gyerekként, érdekes. Kutyám közben mindent vissza kibontana, tologatnánk el. (reális, így szokott lenni, imád bontani) Ha minden kész jöhetne a vacsora, mellé egy kis likőr vagy extra itóka. A gyönyörű havas tájban való merengés este, kis séta, hempergés a hóban, hógolyózás. Hóemberrel való vicces karácsonyi fotózkodás. Késő este jönne a Jézuska, angyalok, Mikulás, kinél ki és hozná az ajándékokat, kezdetét venné a kutyám izgalma. Őrült tépésekbe kezdene és menteném a többi ajándékot, amit nem neki hozott a Jézuska. Mi is meglepetten csodálnánk az ajándékaink. Összeülnénk még egy kis csevejre és társasoznánk, kártyáznánk, filmet néznénk. Fekvés.
Második nap 25.-e
Reggel még főznénk a családi összejövetelre, ha előző nap nem maradt rá idő. Rendet tennénk, ha kell és készülődnénk. (Próbálok nem sírni miközben írok...) Elmennénk a nagyszüleimért és elhoznánk őket. Jönnének a féltesóim és gyerekeik. Mindenki ebédhez az asztalhoz ülne és beszélgetés közben egy finomat ennénk. Iszogatnánk és játszanánk a gyerekekkel. Délután/este közösen ajándékoznánk és mindenki nagyon örülne. Felnőttek, gyerekek egyaránt meglepődve szép ajándékokkal gazdagodnának. Átjárná a házat a meghitt hangulat. Szólna a zene, a nagyszülők lepihennének, hazavinnénk őket és hazaindulnának a többiek is. Szüleimmel mi még filmet néznénk, együtt töltenénk az este további részét.
Harmadik nap 26.-a
Az egész nap az igazi pihenésről szólna. Délután mi mennénk vendégségbe másokhoz. Este pedig közösen csinálnánk valami programot.
Csak, hogy értsétek ezt a bejegyzésem. Van, ami megvalósítható és remélhetőleg meg is fog történni így, ahogy megírtam, viszont van egy nagyon tanulságos rész, amit azért írtam, hogy lássátok a jót is a karácsonyi káoszban. Nekem nincs lehetőségem nagyszüleim körében tölteni az ünnepeket, nem olyan bájos a családi összejövetel sem átlagban. Nem minden lehet felhőtlen, de pont ezért élvezzétek a lehetőségeket, amit ad az élet és hozzátok ki a legjobbat az ünnepekből!
Abba meg én bele se gondolok, hogy a párommal karöltve, ölelkezzek a fa mellett. Idővel talán ez is meglesz, gondolom.
0 Megjegyzések